16 videó - 1455

Compère, Loyset ( 1455,? – 1518, augusztus 16, Saint-Quentin)

Az érett reneszánsz egyik legjelentősebb franko-flamand komponistája. Josquin kortársa és korának egyik legjelentősebb motetta és chanson szerzője.
Noha pontos szülőhelyét az egymásnak ellentmondó források miatt nem tudjuk, annyi bizonyosnak látszik, hogy Artois tartományból származik. Josquin-nel szinte egy időben született a mai belga-francia határvidéken és ők lettek a századforduló európai zenei életét meghatározó flamand vagy burgundi iskola legjelentősebb képviselői.
Saint-Quentin katedrálisában volt Ockeghem tanítványa és Josquine iskolatársa amint ezt egyértelműen jelzi Crétinnek Ockeghem halálára írt lamentója.
Az 1470-es években Compère Milánóban szolgált Galeazzo Maria Sforza herceg alklamazásában, olyan pálytársakkal együtt, mint Josquin, Johannes Martini és Gaspar van Weerbeke. A herceg halála (1476) után a Francia Királyságban keresett megélhetést. Az udvarnál dolgozott mintegy 10 évig, Ockeghem irányítása alatt, és elkísérte VIII. Károlyt itáliai hadjáratára (1494-95) is.
Később egyházi állásokat töltött be. Először Cambrai, (1498) majd Douai (1500-1504) végül Saint Quentin (1509) következett, ahol haláláig maradt. Azonban egyházi szolgálata mellet mindvégig mintegy „másodállásban” az udvar is foglalkoztatta, amit számos ekkor előadott ünnepi zenéje is bizonyít

Művészete:
Kortársaihoz képest viszonylag kevés misét írt. Alapvetően a kisebb formák vonzották, így lett a korabeli motetta és chanson legnagyobb mestere. Stílusát tekintve alapvetően a burgundi iskola reprezentánsa akire azonban az Itáliában eltöltött évek komoly hatást gyakoroltak. Az akkoriban épp ott divatos könnyedebb hangvételű frottolák termékenyítő hatása nem lebecsülendő műveiben. Úgynevezett szabad motettáiban (Omnium bonorum plena) az olaszos könnyed dallamalkotást ötvözi a németalföldi ellenpont igényes kidolgozottságával.
Compère-t dallaminvenciója kiemeli kortársai közül. Számos műve lett forrása, mint „cantus firmus” paródia miséknek. Persze az ellenpontnak is mestere volt, amit merész quodlibet-jei bizonyítanak, ahol akár hat különböző dallam (pl. „Au travail suis”) ellenpontos összefűzésére vállalkozott. Bár az ilyen mértékű elmetorna már inkább matematikai készséget, mint zenei invenciót igényel.
Művészetének gerincét chansonjai adják (Nous sommes de l'ordre de Saint Babouyn). Három vagy négy szólamúak és 3 csoportba oszthatók: 1. olaszos, könnyed, négyszólamú, homofon karakterű, frottola jellegű darabok. 2. burgundi stílusú, háromszólamú művek, Dufay stílusában, polifón karakterrel. 3. motetta chansonok, melyek egészen középkori hangulatúak. A cantus firmus a legalsó szólamban latinul szól, míg a felső két mozgékony szólam franciául énekel.
Művei az akkor terjedőben lévő nyomtatásnak (Petrucci velencei nyomdájából kerültek ki) köszönhetően Európa minden szegletébe eljutottak, és hatalmas népszerűséget szereztek szerzőjüknek.